7. Az angyali üdvözlet

Lukács evangéliuma (1, 26-28) [Az angyali üdvözlet]

A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.”

{E részlet fő kérdése: Miért választott az Isten egy olyan szüzet, aki már el van jegyezve? Válasz Szent Jeromostól, aki dalmát szülők gyermeke. Római kicsapongó élete után megtér. Keletre utazik. Betlehemben telepszik le. Itt remete, majd kolostoralapító. Itt fordítja le a Szentírást. Az ő válasza így hangzik:}

Sz. Jeromos (CA 38)

Miért nem egy egyedülálló szűz, hanem eljegyzett szűz foganta? Először is azért, hogy József leszármazásával Mária leszármazása is világossá váljék; másodszor, nehogy megkövezzék a zsidók, mint házasságtörő asszonyt; harmadszor, hogy Egyiptomba menekülésekor segítse őt a férje. Ignác vértanú még egy negyedik okot is hozzáfűz ehhez mondván, hogy a szülés rejtve legyen az ördög elől, aki azt gondolta, hogy nem szűztől, hanem feleségtől született.

{Origenész, aki görög nyelvű egyházi író volt. Apja vértanú halála után az alexandriai egyház kateketi-kai iskolájának lett a vezetője. Sokat írt, azonban műveinek nagy része elveszett. Ő Máriáról így ír:}

Origenes (Hom. 1; CA 38).

El volt jegyezve Józseffel. Ő makulátlan, romlatlan és érintetlen anya volt. Kinek az anyja? Az Isten anyja, az egyszülöttnek, az Úrnak, a Királynak, a mindenség Alkotójának, és valamennyiünk Megváltójának az anyja.

{Hallgassuk meg Mária nevének jelentéséről Szent Béda magyarázatát, aki az angol bencések legnagyobb tudósa. Az angol történetírás atyja. Meghalt 735-ben.}

Sz. Béda (Super Lucam 1, 3; CA 39).

Héberül Mária „a tenger csillagát” jelenti, szírül pedig „úrnőt”, mivel Mária az üdvösség fényét és az Urat adta a világnak. Arról is felvilágosít, hogy kivel volt eljegyezve, hozzátéve József nevét.

{Szent Ágoston összehasonlítja Máté és Lukács evangéliumát a fogantatás leírásával kapcsolatban!}

Sz. Ágoston (De cons. evang. 2, 5; CA 41)

Az pedig, hogy ez hogyan történt, Máté nem mondja el ugyan, de Lukács elmondja, amikor Keresztelő János fogantatása után így ír: A hatodik hónapban Isten elküldte az angyalt (1, 26), valamint alább: A Szentlélek száll rád (1, 35). Ezt tehát az az esemény, amiről Máté beszámol, amikor ezt mondja: Úgy találtatott, hogy a méhében fogant a Szentlélektől. Itt nincs ellentmondás, mivel Lukács azt fejtette ki, amit Máté kihagyott, miként az sem ellentmondás, hogy később Máténál találhatunk olyat, amit Lukács hagyott ki. Máté ugyanis így folytatja: József pedig, az ő férje igaz ember lévén, egészen addig a helyig, ahol a bölcsekről írja azt, hogy. Más úton tértek vissza országukba (Mt 2, 12). Ha valaki egyetlen elbeszélést szeretne összeállítani mindabból, amit mindketten mondanak el Krisztus születéséről úgy, hogy az egyik elmondja, amit a másik mellőzött. Akkor így lehetne elrendezni az elbeszélést: Krisztus leszármazása ez volt: Heródes napjaiban… (Lk 1, 5) – folytatólagosan egészen addig, hogy Mária Erzsébettel maradt mintegy három hónapig és hazatért a saját házába (Lk 1, 56), és itt kell hozzáfűznünk, ami Máténál itt áll: Úgy találtatott, hogy a méhében fogant a Szentlélektől.

{Nagyon szép gondolatokkal foglalkozott a Szűzanyáról Szent Bernát, aki 1115-ben clairvaux-i monostor apátjává választottak. Nagy szónok, kiváló tudós, a tévedések elleni küzdelemben erős harcos. Gondolatai a következők:}

Sz. Bernát apát (Hom. 2; Br. IV. 95.) [Máriát előkészítette]

Istenhez csak olyan születés illett, hogy Szűztől szülessék: a Szűzhöz pedig, az illett, hogy ha szült, csak Istent szüljön. Ezért az emberek Alkotójának, miután elhatározta, hogy embertől születve emberré legyen, ilyen édesanyát kellett kiválasztania, sőt ilyent kellett alkotnia, akit eleve magához méltónak ismert, és tetszése szerint valónak tartott. Ezért akarta, hogy szűz és szeplőtelen legyen az, akitől ő is majd szeplőtelenül születik, hogy lemossa mindenkinek a bűnét . Azt akarta, hogy édesanyja alázatos legyen, hiszen ő maga szelíd és alázatos szívű volt , mert ezeknek a mindenki számára annyira szükséges és az üdvösséget biztosító erényeknek a példaképét akarta maga is bemutatni. Így lett anyává a Szűz annak az akaratából, aki előzőleg már azt sugallta neki, hogy vállalja a szüzességet, és már előre érdemül számította be neki az alázatosságot. Különben amikor arra sor került, hogyan mondhatta volna őt az angyal kegyelemmel teljesnek, ha lett volna benne bármi, akár a legparányibb érték is, ami nem a kegyelemből származott? Tehát hogy szent legyen testében az, akinek a Legszentebbet kellett fogannia és szülnie, megkapta a szüzesség ajándékát, és lelkébe fogadta az alázatosságét is, hogy ilyen legyen. Ezek az erények gyöngyként ékesítették a királyi Szüzet, és tündöklésükkel beragyogták lelkét és testét egyaránt. Ékességében és szépségében tündökölt az égiek előtt is. Így vonta magára tekintetüket, sőt a Király előtt is kedves volt, ezért küldte el hozzá égi hírnökét. Azt olvassuk: Angyal küldetett a Szűzhöz (Lk 1, 26). Szűz volt testében, szűz volt lelkében: szűz volt, mert ezt ígérte; szűz volt, mint az Apostol írja, lélekben és testben szent. Ezt pedig ne tartsuk véletlennek vagy meglepő újdonságnak , hiszen a Magasságbeli őt öröktől fogva ilyennek választotta ki, és előre látta, előkészítette a maga számára és megőrizte angyalai által. Ilyennek jelezték előre az atyák, így hirdették a próféták .